Kalkulus appletek

Előző Kezdőlap Következő

Függvénygörbe vizsgálata: alapok

A differenciálszámítás egyik alkalmazása a függvénygörbék viselkedésének elemzése. Ebben az appletben a görbékkel kapcsolatos alapvető tulajdonságokat és alapfogalmakat tekintjük át.

Próbálja ki a következőket:

  1. Az első példa az cubic köbfüggvényt mutatja a baloldali grafikonon. Hol növekszik ez a függvény? Egy függvényről azt mondjuk, hogy növekszik egy zárt intervallumon, ha az intervallumon belüli bármely a és b pontpárra teljesül az, hogy ha a > b, akkor f (a) > f (b). Más szóval, ha balról jobbra végighalad a grafikonon, "hegynek fel" kell mennie. A csökkenést teljesen hasonlóan definiáljuk. Mindezt kiolvashatjuk a deriváltból is (a középső grafikonon), hiszen amikor egy függvény növekvő, a derivált pozitív, amikor pedig csökkenő, a derivált negatív. Mozgassa a csúszkát és figyelje az érintő meredekségét a jobboldali grafikonon. Amikor a meredekség pozitív, a függvény növekszik és a derivált pozitív. Amikor a meredekség negatív, a függvény csökkenő és a derivált negatív. A függvényünk növekszik a (-∞; -3^(1/2)] és [3^(1/2); ∞) intervallumon. Ezt így is írhatjuk: -∞ < x ≤ -3^(1/2) és 3^(1/2) ≤ x < ∞. A függvényünk csökkenő a [-3^(1/2); 3^(1/2)] zárt intervallumon.

  2. Mi a helyzet a görbe azon pontjaival, ahol a görbe deriváltja nulla? Egy függvény értelmezési tartományának azt a pontját, ahol az első derivált nulla vagy meghatározatlan kritikus pontnak fogjuk nevezni. A grafikonunkon két kritikus pont van, az x = -3^(1/2) és az x = 3^(1/2).

  3. A kritikus pontok közül kerülhetnek ki a lokális szélsőértékek (szokták relatív szélsőértéknek is nevezni). Az f (x) függvénynek lokális minimuma van az x = c helyen, ha f (c) kisebb-egyenlő a c környezetében felvett f függvényértékeknél. A lokális maximumot teljesen hasonlóan definiáljuk. Mint látjuk, a függvényünknek x = -3^(1/2) helyen lokális maximuma, az x = 3^(1/2) helyen lokális minimuma van. Ezt úgy is meghatározhatjuk, hogy az első derivált teszttel megkeressük a függvény kritikus pontjait (ahol tehát az első derivált nulla vagy meghatározatlan), majd ezután megvizsgáljuk, hogy a derivált előjelet vált-e. Figyelje meg, hogy az x = -3^(1/2) pontban az első derivált értéke nulla és (balról jobbra haladva) pozitívról negatívra vált. Ez azt jelenti, hogy az x = -3^(1/2) pont lokális maximumhely. Az x = 3^(1/2) pontban a derivált szintén nulla, ám itt a derivált előjele negatívról pozitívra vált, így az x = 3^(1/2) pont lokális minimumhely. Azt a pontot, ami maximum vagy minimum szélsőértéknek nevezzük, ha több ilyen pont van, maximumoknak, minimumoknak, illetve szélsőértékeknek nevezzük.

  4. A konvexitás azt írja le, hogy miként görbül a függvénygörbe. Az f függvény konvex egy nyílt intervallumon, ha f ' növekszik, és konkáv, ha f ' csökken. Ez egyben azt is jelenti, hogy a függvény konvex, ha f '' (a második derivált) pozitív, és konkáv, ha a második derivált negatív. Inflexiós pontnak nevezzük azt a pontot, ahol a függvénynek létezik érintője és konvexről konkávra, vagy konkávról konvexre vált. A példánkban a függvényünk konkáv a (-∞; 0) intervallumon és konvex a (0; ∞) intervallumon. Inflexiós pontja van a nullában. Figyelje meg, hogy a konvexitást leolvashatjuk a második derivált grafikonjáról (a jobboldali grafikonról). Ahol a függvény konvex, ott a második derivált pozitív, ahol pedig konkáv, ott a második derivált negatív, és végül ahol a második derivált nulla, ott inflexiós pont van.

  5. A második derivált hasznos lehet annak eldöntésénél is, hogy egy kritikus pont vajon maximum vagy minimum-e. Az x = -3^(1/2) pontban a második derivált negatív, vagyis a függvény konkáv. Ezért ez a pont lokális maximum (azaz egy konkáv púpnak a teteje). Az x = 3^(1/2) pontban a második derivált pozitív, vagyis a függvény konvex. Ezért ez a pont lokális minimum (azaz egy konvex völgynek az alja).

Creative Commons License
Szerző: Thomas S. Downey. Szerzői jog: Creative Commons Attribution 3.0 License.

Előző Kezdőlap Következő