Kalkulus appletek

Előző Kezdőlap Következő

Polárkoordinátás deriváltak

A görbéket megadhatjuk polárkoordinátákat tartalmazó egyenletekkel is. A közönséges derékszögű koordinátarendszerben egy pont helyzetét a vízszintes koordinátatengelyen mért x és a függőleges koordinátatengelyen mért y értékekkel adjuk meg. A polárkoordinátás megadásnál ezzel szemben egy r és egy θ értéket használunk, ahol r az origótól mért távolság, θ pedig az x-tengely pozitív félegyenese és az origóból a pontba mutató egyenes által bezárt szög. A polárkoordinátákról a derékszögű koordinátákra a következőképpen térhetünk át: x = r cosθ és y = r sinθ. Egy görbét pedig az r = f (θ) képlettel adhatunk meg (azaz r a θ függvénye). Ha az y deriváltjait x függvényében szeretnénk megkapni ennél a görbénél, átírhatjuk a képletét paraméteres egyenletekre, majd alkalmazhatjuk a paraméteres deriválással kapcsolatos képleteket. Másként fogalmazva, ha r = f (θ), akkor x(θ) = r cosθ = f (θ)cosθ és y = r sinθ = f (θ)sinθ. Ezzel a következő deriválási képletekhez jutunk:

polar 1st deriv és polar 2nd deriv.

Ez teljesen hasonló a paraméteres esethez, csak épp a paraméterünket most θ-nak nevezzük és nem t-nek.

Próbálja ki a következőket:

  1. Az első applet egy kört mutat, amit igen egyszerűen az r = 1-gyel adunk meg (ha a kör alakja elnyúlt, kattintson az Equalize Axes gombra). Az appletben th-t használunk θ helyett, hogy könnyebb legyen begépelni. Mozgassa a th csúszkát, megváltoztatva ezzel θ értékét! A polárkoordinátás megadásnál θ az x-tengely pozitív félegyenese és az origóból a pontba mutató (az ábrán szaggatott lilával jelzett) egyenes által bezárt szög. Tehát θ az x-tengely pozitív félegyenese és a szaggatott lila egyenes közti szög. Figyelje meg, hogy a polárkoordinátás egyenletünknél ahogyan θ változásával a lila pont befutja a polárkoordinátás görbét, az origótól való távolsága, vagyis r mindig 1, minden θ értékre. A polárkoordinátás egyenletünk paraméteres alakját az x(θ) = cosθ és y(θ) = sinθ egyenletek adják, így a derivált polar deriv, ami összhangban van azzal, amit a kör paraméteres deriválásánál kaptunk.

  2. Válassza ki a második példát a legördülő menüből, mely az r = θ spirált mutatja! Mozgassa a th csúszkát, megváltoztatva θ értékét, és figyelje meg, mi történik r-rel. Ha θ nő, r is nő, vagyis amíg θ egy teljes kört leír, a pont egyre távolodik az origótól. A paraméteres egyenletek az x(θ) = θcosθ és y(θ) = θsinθ, vagyis a derivált polar deriv. Az eredmény a szorzási szabály miatt ilyen bonyolult.

  3. Válassza ki a harmadik példát! Ez ugyanaz a spirál, csak most tmin = -6.28, így θ negatív értékeket is felvehet. Tolja el a th csúszkát úgy, hogy θ negatív tartományba kerüljön, és figyelje, mi történik. Mennyi r értéke ebben az esetben? Mit jelent a negatív r? Mint látja, a negatív r azt jelenti, hogy a pont r távolságra van az origótól, de most a θ meghatározásánál használt félegyenes ellentétes oldalára kerül. Azzal, hogy r negatív is lehet, a polárkoordinátás egyenletek számos furcsa és szép görbét képesek leírni.

  4. Válassza ki a negyedik példát, mely egy négy szirmú rózsát mutat, az r = 3sin2θ képlettel megadva! Mozgassa a th csúszkát és figyelje meg, r mely szirmoknál pozitív, melyeknél negatív. A paraméteres egyenletek az x(θ) = 3sin2θcosθ és y(θ) = 3sin2θsinθ, így a derivált polar deriv. Ha akarja, megváltoztathatja a függvényképletben szereplő 3 és 2 értékeket más értékekre, és megnézheti, hogyan változtatja ez meg a rózsát. Ha r = 3sin3θ, hányszor futjuk be a görbét a 0-tól 6.28-ig terjedő θ értéktartományban? Ahogy növeli a szinusz függvényen belüli szorzót, úgy válik a görbe képe egyre durvábbá, mivel a görbét egyre többször futjuk be. A görbét úgy teheti finomabb rajzolatúvá, hogy lecsökkenti tmax értékét annyira, hogy csak egyszer fussuk be, vagy pedig az intervallumokat megnöveli 1000-re, ezáltal a görbe több szegmensből fog felépülni, így a rajzolata is finomabb lesz.

  5. Válassza ki az ötödik példát! Ez egy Limaçon görbe, melynek képlete r = 1+2cosθ. Ha akarja, megváltoztathatja a függvényképletben szereplő 1 és 2 értékeket más értékekre, és megnézheti, hogyan változik ezáltal a görbe alakja.

Creative Commons License
Szerző: Thomas S. Downey. Szerzői jog: Creative Commons Attribution 3.0 License.

Előző Kezdőlap Következő